"...ehhez nekem nincs végzettségem, nem is értek hozzá és a tőzsde csak tanult pénzembereknek való..."
Ezek a szavak, szinte ugyanebben a sorrendben az én számat is elhagyták, nem is olyan rég, mikor egy ismerősöm beszélt arról az otthon végezhető munkáról, amiről itt fogok írni. Azóta már rengeteg embernek én is ugyanolyan csillapíthatatlan lelkesedéssel beszélek róla, és mintha csak ugyanazt a szoftvert töltötték volna a fejükbe, elsőre az ő gondolataik is ugyanezekek a szavak voltak, szinte ugyanebben a szórendben.
Szabadgondolkodásúként mindig azon fáradoztam, hogy olyan életet élhessek, amiben a lehető legkevésbé vagyok kiszolgáltatva olyan külső körülményeknek, amelyek korlátoznak a mozgásban. A pénz és az idő hiánya az a két legfontosabb tényező, ami ezt a korlátot bebetonozza. Hogyan juthatok pénzhez? Öröklés útján, vagy találok egy elhagyott pénzesládát, esetleg valaki megajándékoz egy nagyobb összeggel, vagy megdolgozok érte. Rövid valószínűség számítás után és a családfámat ismerve a képlet drámaian leegyszerűsödik: Munkát kell keresnem. Rendben, majd bemegyek a munkaügyi hivalalba és találok valamit. Már csak a másik tényezőt, az időhiányt kell kiiktatnom. De akkor biztos, hogy nem a munkaügyi kirendeltségeken kell keresgetnem, hisz ott magas munkaóra-szám és alacsony bérrel társuló lehetőségek várnak rám, vagy alkalmi munkák, ami az előzőnél is rosszabb, bár kétségkívül, ez utóbbi esetén sok szabadidőm marad. A két korlátozó tényezőt azonban egyszerre kell kiiktatni, akkor teljes az életem. Ezek az alapgondolatok motoszkáltak bennem éveken át és most elmondom, hogyan talált rám az a munkalehetőség, ami mára igazán szabad emberré tett, mivel anyagilag független, az időmmel szabadon rendelkező, otthoni munkát végző, becsületes, adófizető állampolgár vagyok.
Három éve, mikor még munkanélküli voltam, egy szintén munkanélküli informatikus barátomnál töltöttem egy délutánt. A számítógépe előtt ült és a figyelmét kényszeredetten osztotta meg köztem és a gépe közt. Néha fel-felujjongott, aztán réveteg ábrázattal újra a monitorra szegezte a tekintetét, és erőltetve az udvariasságot tett néhány gesztust, amivel azt kívánta érzékeltetni velem, hogy azért rám is figyel. Ráértem, ezért elkezdtem figyelni, mit csinál. Rövid idő alatt megértettem, hogy pénzt keres az interneten. Szinte percről percre többet és többet. Egy internetes felületen egy grafikont figyelt, ami felett egy számlaegyenleg volt látható, ahová a keresett pénz azonnal jóváíródott. Eredetileg csak egy apróságért ugrottam be hozzá néhány percre, de az egész délutánt nála töltöttem, ami alatt ő cca. 120 dollárt keresett. Estére már az én számítógépemre is le volt töltve a program és elkezdtem gyakorolni. Két hét alatt egy gyakorlóprogram segítségével annyi rutinra tettem szert, hogy magam is elkezdhettem élesben dolgozni. Mára napi 150-300 dollárt keresek úgy, hogy szinte semmit nem kockáztatok. Reggel 8-kor felkelek ugyan, de nem rohanok a munkahelyemre, reggeli közben pedig arra gondolok, mennyi pénzt keresek majd vacsoráig. Munka közben arra is jut időm, hogy az évszaknak megfelelő kikapcsolódási ajánlatok közt böngésszek a net-en. Három éve még nem jártam síelni, nem jártam nyaralni ( most év közben is járok a családommal együtt), nem tudtam szörfözni és napközben céltalanul bóklásztam az utcán, munkát keresve az asztalos szakmunkás bizonyítványommal a zsebemben. Nem szeretek arra az időszakra visszagondolni. Hétfőn leírom, pontosan milyen tipusú munka az, amit végzek és azt is, hogyan lehet elkezdeni.
Addig is, ajánlom a www.centralforexinc.com oldalt, ahol minderre rátaláltam.
